Sokszor futunk abba a kérdésbe, hogy mit vegyenek az emberek a gépükbe, hogy egy adott játékot tudjon futtatni. Nos a kérdés egyszerű, de a válasz igen komplex is tud lenni. Ezért ezen az oldalon ismertetjük a számítógépek főbb elemeit, azok mik is, mi a működésük lényege, és ha fejleszteni szeretnénk a saját gépünket mire érdemes oda figyelni.
A cikket írta: Kopasz442
Szerkesztette. Robi911
A számítógép főbb részei:
– Motherboard (alaplap): Ez fogja össze az alkatrészek működését.
– CPU (processzor): Central Processing Unit (központi feldolgozó egység), ez végzi a matematikai műveleteket, ezzel gondolkodik a gép.
– RAM (memória): Random Access Memory (tetszőleges hozzáférésű memória, közvetlen hozzáférésű memória), ezen a helyen tárolódnak az ideiglenes adatok, amik segítik a processzor gyors működését.
– HDD (merevlemez): Hard Drive Disk, ezen a helyen tárolja az adatokat a számítógép és memóriaként is használja, bár ez lassabb mint a RAM.
– SSD (adattároló): Solid State Drive, mozgó alkatrészek nélküli, nagy sebességű adattároló.
– VGA (videókártya): Video Graphics Array (grafikus adapter), ez hozza létre azt a képet amit a monitoron látunk.
– PSU (tápegység): Power Supply Unit, a legfontosabb rész, hiszen ez látja el energiával az egész gépet, így nem mindegy mekkora a teljesítménye és hogy milyen minőségű.
– Az alaplap
Nevéből is adódóan, ez a számítógépünk alapja, minden alkatrész az alaplaphoz csatlakozik. Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz és egyéb alkatrészek (pl.: Chipset) helyezkednek el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatlakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud fogadni, milyen frekvencián dolgozik, mennyi és milyen csatlakozású RAM memóriát tud kezelni, hány darab és milyen fajtájú bővítőkártyahely (PCI, PCI-Express) található rajta. (Bár az alaplapok típus neve nem a DDR, mert ez a memóriák jelölése, de mivel a boltokban és még az internetes áruházakban is ezt használják, a közérthetőség kedvéért én is ezt alkalmazom.)
A régi DDR1-es alaplapokat a mai, nagy grafikus megjelenítésű játékokhoz már alkalmatlanok, mivel ezek csak egymagos processzort kezelnek és a behelyezhető memória mérete is kicsi (átlagosan: 0,5 – 2 GB).
A DDR 2-es alaplapok már tudnak kettő és négymagos processzort is használni és a telepíthető memória is nagyobb (általában 1-8 GB). Ezek bár olcsók, de újat már nem igazán lehet találni, inkább csak használtat árulnak már.
A DDR 3-as alaplapok szintén a 2, 4, valamint a 6, 8 és akár a 16 magos processzorokat is kiszolgálják, jóval több memóriát képesek kezelni (1-16 GB, vagy több) és az alap felszereltségű DDR3-as lapok árai igencsak lecsökkentek az utóbbi időben (10-15 ezer Ft).
Bár sok gyártó (pl. Asus, ASRock, Gigabyte, MSI stb.) foglalkozik alaplap gyártással, processzor téren, csak 2 nagy cég termékei közül lehet válogatni, egyik az amerikai Intel Corporation (röviden Intel), a másik az ATI-t felvásárló, szintén amerikai Advanced Micro Devices Inc. (röviden AMD). Minden alaplap gyártó készít ugyan olyan felszereltségű lapokból Intel és AMD verziókat is de, hogy ki melyiket szeretné, azt döntse el maga. (Inteles alaplapba nem lehet AMD processzort rakni!Ez fordítva is igaz!)
Még egy fontos tudnivaló. AMD vagy Intel alaplap vásárlásakor, fontos a processzor foglalat is! Például egy LGA775-ös foglalatú processzor, NEM FOG BELEMENNI egy újabb pl LGA1155-ös foglalatba! Ha valahogy mégis sikerül beleerőszakolni, akkor sikeresen tönkretettük a foglalatot. (Az AMD esetében van valamelyest visszafelé kompatibilitás, tehát egy AM3 foglalatba beletehetünk és tudja is kezelni az AM2-es processzorokat)^Vissza az elejére^
– CPU a.k.a. processzor
A processzor egy többrétegű szilícium kristályra integrált több millió (milliárd) tranzisztort tartalmazó integrált áramkör, amelyben további részegységek különíthetők el. Rendelkezik az adatok ki- és beviteléhez szükséges sínrendszerrel és rendelkezik egy utasításkészlettel, amelynek utasításait képes végrehajtani. A bemeneti eszközök segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a kimeneti eszközök felé továbbítja, melyek ezeket az adatokat információkká alakítják vissza.
A mai játékok már igénylik a többmagos processzorokat, így régi, egymagosat nem érdemes játék céljára venni, bármilyen nagy teljesítményű is. Kétmagos processzorokból is legalább 2,5-3,3 GHz nagyságút szerezzünk be, mert a legtöbb új játéknak ez a minimum igénye, bár valószínűleg nemsokára még több lesz! 
Tehát érdemesebb inkább négymagosat venni mert akkor legalább nem hamar fog elavulni a gépünk teljesítménye. A használt példányokhoz olcsón hozzá lehet jutni, de ha az interneten vásároltok, mindig nézettek utána az eladónak! A másik legfontosabb, hogy az alaplapotok támogassa a processzort, mert ha olyat szereztek be, amit nem támogat, lehet, hogy el se indul a gép, vagy csak a processzor a töredékét, (felét, negyedét) fogja használni!^Vissza az elejére^
– RAM a.k.a memória
A processzor mellett a másik legfontosabb alkatrész a memória. A RAM feladata az adatok ideiglenes tárolása, például programok utasításai, a CPU munkájának eredményeinek tárolása. A két legfontosabb amit egy memóriánál figyelni kell, az a mérete (játékokhoz legalább 4GB) és a szabványa amitől nagyban függ a sebessége. Hogy DDR2-es, vagy 3-as az az alaplaptól függ, ez is fontos, mivel egyik nem megy a másikhoz. (DDR3-as memóriát nem lehet DDR2-es foglalatba tenni). 
A DDR3-as memória gyorsabb és kevesebb áramot fogyaszt mint a DDR2. A DDR4-esek még gyorsabbak! Manapság általában 2-8GB méretű memóriákat használnak leggyakrabban, természetesen van nagyobb és kisebb is. Fontos, hogy legyen elegendő memória! A mai játékok általában 4-8 GB RAM-ot igényelnek minimum! Amire még figyelni kell, ha valaki több memóriát rak a gépébe: az órajel legyen mindig egyforma,(mennyi a MHz) mert ha nem akkor a gép a legkisebb órajelen fog futni, de az eltérő órajel az alaplap és/vagy memória meghibásodásához vezethet! Ha már az órajelnél tartunk fontos tudni, hogy a játékoknál nem számít hogy mekkora a memória órajele, mivel, például egy 2400MHz-es és egy 1600MHz-es RAM között jobb esetben +1FPS különbség van. (Rosszabb esetben ugyan úgy meg a játék a két külön órajelű memóriával) Tehát ha csak játékra és netezésre használjuk a masinát, akkor elég 1333 vagy 1600MHz-es memória, viszont legalább legyen 8GB összesen. A programok ezzel szemben, mint a Sony Vegas, vagy a WinRAR(editor programok) sokkal gyorsabb működésre képesek nagyobb órajelű memóriával.
A másik fontos tudnivaló, hogy a 32-bit-es operációs rendszerek csak 3GB-ig (3.25GB) kezelik a memóriát, ha több van, egyszerűen nem fogják használni, tehát például 4GB memóriához már 64-bites operációs rendszerre van szükségünk!^Vissza az elejére^
– HDD a merevlemez
A merevlemez (egyik régi angol elnevezése alapján hívják még winchester-nek is) az adatokat egy mágnesezhető anyaggal bevont lemezen tárolja, alul és felül és több ilyen lemez van benne elhelyezve. A legfontosabb a mérete, kezdetben ez csak pár megabyte volt, de ma már 40 gigabyte(GB) és 8 terrabyte(TB) között mozog. 
Fontos hogy legyen elegendő tárhelyünk, szabad kapacitásunk. A mai játékok már 10 GB méretnél nagyobbak és nem csak a program méretére kell gondolni, mert a futásukhoz is igényelnek jó néhány Gigabyte-ot. Tehát amikor egy játék HDD igényét nézzük egy gépigény oldalon, ott nem csak a program méretét, hanem pluszban a futáshoz is szükséges helyigényét is megkapjuk. Ez azért van, mert a számítógép a merevlemezt memóriaként is használja a RAM mellett, csak ez lassabb.
Amire még fontos odafigyelni, az a HDD csatoló felülete. Még mindig lehet kapni illetve sokan használnak régi ATA csatoló felületű merevlemezt, de az utóbbi időben már nagyon elterjedt a SATA csatlakozású HDD. Tehát ha van rá lehetőség, akkor legalább 250 GB méretűt szerezzünk be, mert ellenkező esetben igen hamar megtelik az adattárolónk. Lehetőleg NE vegyünk használtat, mert sosem lehet tudni mennyire lestrapált, nyúzott a HDD, lehet hogy 100%-osnak tűnik, de fél év, vagy másfél év múlva lehet, hogy tönkre fog menni. A fél (500 GB) és a Terrásokat(1 TerraByte) már igen kedvező áron lehet kapni, ajánlott internetes áruházból rendelni, ezek sok esetben olcsóbbak mint az utcai boltok.^Vissza az elejére^
– SSD, a gyors adattároló
A HDD merevlemezek egyik hátránya, maga a mágnes lemez, mivel annak forgási sebességétől, felpörgési idejétől függ, illetve korlátozódik az adat sebesség. Szemben az SSD viszont mozgó alkatrész nélküli, (tehát nincs felpörgési idő) szilárd test meghajtó, un. Flash memória, jelentősen magasabb adatsebességgel bír (olvasási sebesség 520 MB/s, írási sebesség 320 MB/s)! 
Eleinte az igen magas ára miatt csak kevesek engedhették meg maguknak, de ma már a piacot beteritették és aránylag olcsón beszerezhetővé váltak. Méretei 16GB-1TB, sok esetben csak az operációs rendszert telepítik erre, hogy az mennél hamarabb induljon, és a többi kevésbé fontos programokat továbbra is Sata merevlemezeken tárolják. A mai OS rendszerek magas gépigénye indokolja a beszerzését, és az elterjedése miatt már aránylag olcsón beszerezhető. A Win 7és 8 rendszerekhez ajánlott 120 GB-és(vagy nagyobb), de minimum egy 32-es szükséges. Az SSD-ék szemben a mágnes lemezzel aminek élettartamát annak fizikai állapota határolja csak be, az SSD-ék csak korlátozottan írhatók újra, bár ennek a számát a kezdeti pár ezerről ma már felemelték akár 5 millióra is.^Vissza az elejére^
– VGA a.k.a videókártya
A videó kártya a számítógép azon alkatrésze ami a képi megjelenítésért felelős. Ez lehet beépített (alaplapi) illetve bővítőkártyás. A grafikus kártya és a megjelenítő (a monitor ami lehet CRT, LCD, HDTV, kivetítő stb.) a különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. Fontos része gépünknek, hiszen megfelelő teljesítményű VGA nélkül nem tudjuk a játékainkat játszani. Ahogy a processzoroknál, itt is csak 2 cég gyárt grafikus processzorokat, az egyik az Nvidia, a másik az AMD (korábban ATI). 
A nagyobb gyártók (pl.Asus) tőlük veszik meg a processzorokat, majd saját műhelyeikben sokszor még emelnek teljesítményükön, (ilyenek például a gyárilag túlhajtott kártyák) majd eladják saját verziójukat egyedi hűtéssel. A boltokban általában nem találunk referencia kártyákat mivel ezek egyrészt lassabbak és még ráadásul hangosak, jobban melegszenek a gyári hűtésnek köszönhetően.
Videó kártya vásárlásnál sok dologra kell figyelnünk, fontos a a grafikus memória mérete és sebessége, a GPU (grafikus processzor) típusa és gyorsasága, valamint a támogatott DirectX és a Shader Model verzió. . A videó memória mérete csakúgy mint a RAM esetében a grafikus processzor gyors működéséhez szükséges. Hiába erős a GPU a kártyán, ha nincs elég memória akkor a teljesítmény drasztikusan csökken. A mai játékok 1 és 6GB memória méretű videó kártyát igényelnek minimum, DirectX 9.0c, 10, 11 és 12 kompatibilitást, és Shader Model 3 és 4 támogatást kérnek. (Nemrégen jelent meg az RTX, és csak ezek támogatják a „ray tracing” technológiát!)
Általában az integrált (alaplapi) videó kártyák nem alkalmasak a nagy grafikus teljesítményt igénylő játékokhoz (néhány free to play és indie játék azért fut ezeken is), tehát szükséges egy bővítőkártya. Érdemes tudni, hogy létezik AGP és PCI-Express foglalatú (ez a két legelterjedtebb) kártya és ezek nem kompatibilisek egymással, tehát az AGP-s alaplapba nem tehetünk PCI kártyát. Bár még lehet boltokban kapni AGP-s kártyákat, azok lassabbak mint a PCI-Express-es kártyák így a modern játékokhoz nem megfelelőek. A videó kártyák energiafogyasztása nagy, sok esetben ez a legnagyobb fogyasztó a gépünkben, így oda kell figyelni, hogy a tápegység teljesítménye is elegendő legyen, vagy ellenkező esetben a PSU igen hamar le fog égni!
Sokan azt hiszik, hogy elég csak egy jó teljesítményű videó kártyát venni és akkor minden játékot tud majd játszani. Nos ez nem így van, mert bár nagyon fontos alkatrész a VGA, de ennek a megfelelő működéséhez kell a számítógépnek a megfelelő mennyiségű RAM és egy jó teljesítményű processzor is!^Vissza az elejére^
– PSU a tápegység
A tápegység a számítógép azon alkatrésze ami az üzemeléshez szükséges feszültségeket állítja elő. A mai gépekben ATX típusú tápegységek vannak, létezik még a BTX, de ezeket és a hozzájuk való alaplapokat csak nemrégiben kezdték el forgalmazni. A készüléknek különféle csatlakozói vannak, ezeken keresztül adja át a működéshez szükséges feszültségeket az alaplapnak és a különböző beépített 
moduloknak, alkatrészeknek. A P1 nevű csatlakozó az alaplap áramellátásáért felelős, ez a régebbi gépeken 20 érintkezős (2×10 pin) az újabbak a nagyobb energia felvétel miatt már 24 pinesek. Megtalálható rajtuk még egy 4-6-8 érintkezős csatlakozó (CPU1, CPU2) ami a processzor áramellátásáról gondoskodik. Ezenkívül a kiegészítő elemek (DVD-ROM, HDD-ék) az energiaellátását is biztosítják az ATA, illetve a SATA csatlakozókon keresztül. Néhány régebbi darabon még Floppy csatlakozó is található. Tehát fontos, hogy az alaplapuknak és a merevlemeznek milyen csatlakozóra van szüksége.
A legfontosabb maga a leadott teljesítmény. Mint fentebb írtam, az egyik legnagyobb fogyasztó a videókártya. GPU-tól függöen terhelés alatt 100-350Watt. A processzorok ma már nem nagy igényűek (átlagban 60-120 Watt), fogyasztanak a memóriák és a HDD-ék, DVD meghajtók stb. 
Érdemes kiszámolni a szükséges teljesítményigényt (ezen az oldalon ezt egyszerűen megtehetitek) és kb. 100 Watt-al nagyobbat vegyünk, mert így elejét vesszük a túlhajtásból eredő problémáknak és ha bővítjük a gépünket, nem fog problémát okozni az üzemeltetése. Használtat SOHA ne vegyen senki, mert egy hibás tápegység tönkre teheti az egész számítógépet. Egy közepes teljesítményű tápegységet (400-500 Watt) ma már elég olcsón be lehet szerezni és az internetes áruházak kínálata igen nagy, érdemes tehát onnan megvásárolni a megfelelő PSU-t.^Vissza az elejére^
